Korábban volt szó arról, hogy a gép kockázatértékelésénél, ha a kockázatcsökkentő intézkedést vezérlőrendszer valósítja meg, akkor az EN ISO 13849-1 szabvány szerinti validálást kell elvégezni. A szabvány tartalmazza azt a számítási módot, amivel diszkrét módon lehet a megbízhatóságot kiszámítani. A korábban alkalmazott, EN 954-1 szabványban csak a kategóriák voltak meghatározva, ami a vezérlőrendszer felépítését és hibatűrését adta meg. Még most is vannak érvényben olyan C típusú gépbiztonsági szabványok, amelyek a vezérlőrendszerre csak kategórát határoznak meg. Például az EN 619, szállítópályákra vonatkozó szabványban a vezérlőrendszerre vonatkozólag 1-es kategóriát ír elő (ez ebben az esetben c teljesítményszintet jelent), de van olyan szabvány, ami 3-as kategóriát állapít meg, ami már több PL teljesítményszintet jelent, mivel 3-as kategóriával több teljesítménszint is elérhető- lásd később.
A PL teljesítményszint diszkrét meghibásodási valószínűséget jelent a biztonsági funkciót megvalósító vezérlőrendszerre vonatkozólag. Egyszerű példa: a gép egyik meglévő fém védőburkolatát fényfüggönyre cserélik. A korábbi burkolat megbízhatóan látta el funkcióját, azon keresztül a védett tér nem volt elérhető. Az új fényfüggönyön keresztül a védett tér elérhető, de a fényfüggöny fényének megszakítása lekapcsolást kell okoznia úgy, hogy a veszélyes tér, mozgó géprészek még azelőtt váljanak veszélytelenné, mielőtt azok elérhetővé válnak (utánfutás mérés), és a lekapcsolásnak minden esetben meg kell történnie, nem hibásodhat meg. A PL teljesítményszint a veszélyes meghibásodás valószínűségét adja meg 1/órában.
A PL teljesítményszint meghatározása
Két teljesítményszintről beszélhetünk:
- Elérendő teljesítményszint: PLr
- Elért teljesítményszint: PL.
Elérendő teljesítményszint
Az elérendő teljesítményszintet két féle képpen lehet meghatározni:
- Az adott gépre vonatkozó C típusú szabvány határozza meg;
- Kockázati gráf segítségével lehet meghatározni, ha nincs a gépre C típusú szabvány.
Néhány példa C típusú szabványokból, ahol az elérendő teljesítményszint vagy kategória meg van adva: A gépekhez harmonizált szabványok listája
| Szabvány | Szabvány címe | PLr |
| EN 454:2014 | Élelmiszer-ipari gépek. Bolygóműves keverők. Biztonsági és higiéniai követelmények | PLr=c |
| EN 619:2002+A1:2010 | Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések és rendszerek. Egységrakományok mechanikai mozgatóberendezéseinek biztonsági és elektromágneses összeférhetőségi követelményei | CAT 1 PLr=c |
| EN 1010-2:2006+A1:2010 | Gépek biztonsága. Nyomdai és papírfeldolgozó gépek tervezésének és kialakításának biztonsági követelményei. 2. rész: Nyomó- és lakkozógépek, beleértve az előnyomó gépeket is |
Vészleállítás:PLr=d; Burkolat reteszelés: PLr=d; Folyamatos tartású működtetés PLr=d; Indítás hangjelzés: PLr=c |
| EN 1114-1:2011 | Műanyag- és gumiipari gépek. Extruderek és extrudergépsorok. 1. rész: Az extruderek biztonsági követelményei | PLr=d |
| EN 692:2005+A1:2009 | Szerszámgépek. Mechanikus sajtók. Biztonság | PLr=d |
| EN 693:2001+A2:2011 | Szerszámgépek. Biztonság. Hidraulikus sajtók | PLr=d |
| EN ISO 10218-2:2011 | Robotok és robotszerkezetek. Ipari robotok biztonsági követelményei. 2. rész: Robotrendszerek és összehangolásuk | PLr=d |
| EN ISO 11553-1:2008 | Gépek biztonsága. Lézeres megmunkálógépek. 1. rész: Általános biztonsági követelmények | CAT 1 PLr=c |
Ha a géphez nem tartozik C típusú szabvány, akkor az EN ISO 13849-1 szabványban találhat kockázati gráfot kell használni. A gráfon található döntési pontokon végighaladva juthatunk el az elérendő teljesítményszinthez. Fontos, hogy minden egyes biztonsági funkcióra meg kell határozni egy-egy PLr-t.
A megkövetelt PLr teljesítményszintet a fenti két módszerrrel lehet meghatározni.
A következőkben az elért PL teljesítményszint meghatározása olvasható.